2009. január 14., szerda

Jaj, de fáj..

Eddig csupa szép dologról írtam, de eljött az ideje, hogy kiöntsem a lelkem egy rémes dologról, ami nagyon megnehezíti az életemet.
Migrénem van. Van, hogy egy napig tart, de volt, hogy két hétig. Mikor még nem volt Bibó, nagyon sokat szenvedtem tőle, de mindig ott volt a lehetőség, hogy lefekszem és alszom 10 órát.
Mikor várandós voltam a 9 hónap alatt 1 migrénem volt a legelején, aztán még fejfájás sem. Micsoda jó időszak volt!
Aztán a szülés után két hét alváshiány, rémes fejfájással. És azóta sajnos újra itt a migrén. Tegnap úgy éreztem este, hogy már szoptatni sem tudok, Benőt tartani végképp.. Minden apró kis fény és hangfoszlány tőrként hasított a fejembe, úgy éreztem, mintha egy késsel az agyamban sétálnék. Férjecském korábba jött, így Bibóval ő játszott. És SEMMI nem használ. Benő miatt erős gyógyszer kilőve, kávé-citrom semmi, egyszerűen elhagy, ha már kiszipolyozott. Orvoshoz kellene menni, de nem nagyon szeretnék.
Azért néha elkezdek utánanézni, mit tehetnék ellene, de semmi, idáig..
Azt hiszem várnom kell, míg Bibó tesója a pocakomban lesz.

2 megjegyzés:

  1. hú, ez rémes lehet :( sajnálom. Ugyan nem értek hozzá de vmi homeos szer nincs erre?

    VálaszTörlés
  2. van, már egyet kipróbáltam, de semmi. el kellene mennem egy homeopatához
    (ez úgy hangzik, mint a pszichopata..)

    VálaszTörlés

Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.